Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint az ukrajnai orosz invázió következményei súlyosbodnak a világra nézve, és 1,6 milliárd embert érintenek.

"A háború hatása az élelmezésbiztonságra, az energiabiztonságra és a pénzügyekre rendszerszintű, súlyos és gyorsul" - idézi az AFP ügynökség az ENSZ főtitkárát, aki bemutatta a világszervezet második jelentését a konfliktus következményeiről.

A háború "azzal fenyeget, hogy az éhezés és a nyomor soha nem látott hullámát szabadítja el, társadalmi és gazdasági káoszt hagyva maga után" - mondja Guterres.

Míg az idei válság az élelmiszer termékekhez való hozzáférés hiányáról szól, addig a jövő évi válság magának az élelemnek a hiányáról szólhat - figyelmeztet.

"Csak egyetlen módon lehet megállítani a gyülekező viharfelhőket - véget kell vetni az orosz inváziónak Ukrajnában".

Meredeken nőtt az éhezéssel küzdő emberek száma több afrikai országban. Szomáliában az egyik legsúlyosabb a helyzet: több mint kétszer annyian szenvednek rendszeres éhezéstől, mint egy évvel ezelőtt. Az ukrajnai orosz háború okozta gabonahiányt súlyosbítja a korábbinál is pusztítóbb aszály.

Egy anya, Owliyo Salaad mondja, hogy 12 gyermeke közül négy meghalt ebben a szárazságban, négy pedig súlyos beteg lett, annyira legyengült az éhezéstől.

Az ENSZ szakértői egy genfi sajtótájékoztatón magyarázták, hogy Szomáliában már az ötödik egymást követő esős évszak marad el, ilyen még nem fordult elő.

Rania Dagash, a UNICEF igazgatóhelyettese arra figyelmeztet, hogy a gyermekhalál robbanásszerű növekedése várható több afrikai országban, ha a világ nem cselekszik azonnal. Csak Szomáliában majdnem 400 ezer gyermek annyira alultáplált, hogy állapotuk életveszélyes, eredményes kezelésük kérdéses.

Az alultáplált emberek számára létesített kezelőközpontok megteltek, a túlzsúfolt épületek mellett sátrakban tengődnek azok, akik ellátásra szorulnak. Csak Szomáliában havonta több százan halnak meg az éhezés miatt.

Az Ukrajnában zajló események az európai, az afrikai és ázsiai lakosság megélhetését is veszélyztetik: azokét, akiknek ellátása a fekete-tengeri régió hatalmas, termékeny termőföldjeire támaszkodik.

Az ukrán gazdák vagy menekülnek, vagy harcolnak vagy próbálják házaikat megóvni a fosztogatóktól. A búzát és más élelmiszer-alapanyagokat világszerte szállító kikötők leálltak. A nyugati szankciók pedig Oroszország, a másik mezőgazdasági nagyhatalom gabonaexportját is felboríthatják.

"A búza nagyjából 80%-át Ukrajnából importáljuk. Libanon évente 6200-6300 tonna búzát fogyaszt. Természetesen minket is érint a válság. A háború kezdetétől fogva tárgyalunk a gazdasági miniszterrel, a miniszterelnökkel, a jegybankelnökkel, hogy találjunk egy új mechanizmust, hogy felgyorsítsuk a folyamatot, hogy alternatívákat találjunk az olyan országokból származó import helyett, mint Románia, Szerbia, Magyarország és Bulgária" - mondta Ahmed Hoteit, a libanoni búzaimportőrök szindikátusának vezetője.