ENSZ-felmérés: minden 150. ember modern rabszolga
A világon minden 150. ember modern rabszolga – az ENSZ ügynöksége, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint, melynek feladata a társadalmi és gazdasági igazságosság előmozdítása nemzetközi munkaügyi normák meghatározásával.
Az ILO frissen közzétett jelentése szerint az érintettek nagyjából felét kényszerítik munkára, és minden nyolcadik gyerek. A nőket általában a háztartásban dolgoztatják, a férfiakat az építőiparban. A kényszermunkások több mint fele szexuális kizsákmányolás áldozata. A gyakran véget nem érő, elszigetelt, adósságokkal, valamint fizikai és lelki erőszakkal terhelt kényszermunkából való szökés bonyolult, különösen a migránsok számára. A kényszermunkák több mint fele a közepesnél magasabb, illetve a magas jövedelmű országokban valósul meg.
A modern rabszolgaság egyik kevésbé ismert formája a kényszerházasság, amely gyakran életfogytiglani rabságot jelent. Az alacsonyabb jövedelmű országokban élő lányok és nők vannak a leginkább veszélyben. A kényszerházasságok áldozatainak több mint 2/3-a nő, háromnegyedük 15 év alatti gyerek.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint megvannak az eszközök a modern rabszolgaság megszüntetésére, azonban a konfliktusok, a világjárványok és a szegénység lassítják az eszközök alkalmazását. A patriarchális attitűdök és a szexuális kapcsolatok megbélyegzésének eredményeként a szexuális emberkereskedelem és a kényszerházasságok megszüntetése időbe telik, de mind a kényszerházasságok, mind a kényszermunka esetében a hatóságoknak joguk van törvényeket alkotni és betartatni, ami különösen igaz az államilag kiszabott munkavégzésre.
Az ILO felmérését a rabszolgaság eltörlésének nemzetközi emléknapja alkalmából hozták nyilvánosságra. Az ENSZ célja, hogy 2030-ra véget vessen a modern rabszolgaság minden formájának
A modern rabszolgaság problémája kapcsán Ferenc pápa többször is megszólalt:
A jelenség a legvédtelenebb szegények rétegét érinti, főként gyermekeket és nőket
Ferenc mindenekelőtt a modern rabszolgaság mai formáira emlékeztetett, melyek az emberkereskedelem, eladósodottak kizsákmányolása munkán keresztül, gyermekek kihasználása, szexuális kizsákmányolás, kényszermunkák számos formája. A pápa szerint a modern rabszolgaság sokféle formája számban drámaian emelkedik, szerényebb becslések szerint is meghaladja a 40 millió személyt. A jelenség a legvédtelenebb szegények rétegét érinti, köztük is főként gyermekeket és nőket.
Az első feladat a jelenség megismertetése a közvéleménnyel
A modern rabszolgaság tragikus valóságából a pápa két fontos témát emelt ki. Az első feladat a jelenség megismertetése a közvéleménnyel, mert senki sem moshatja a kezét ártatlanul az egész emberiség elleni bűntettel szemben. A nemzetközi bűnszövetkezetek a haszonélvezői ennek a bűntettnek, de a fogyasztói láncolat révén e szolgáltatások kliensei is érdekeltek a bűnös rendszer fenntartásában. De a kívülállók sem maradhatnak közömbösek, mert a probléma közös, mindenkit érint.
A gyökeres megoldás: nevelés és munka
Második sürgető feladatként azt jelölte meg a pápa, hogy sietve cselekedni kell a rabszolgákká lett személyek megmentése érdekében. Meg kell védeni a jogaikat, a bűnszervezetek fenntartóit és működtetőit törvényesen számon kell kérni. Ehhez azonban nem elegendő a keménykezű törvénykezés, ha az nem számolja fel a jelenség kiváltó okait. Azokban az országokban, ahol szélsőséges méretű a szegénység, ahol erőszak uralkodik, mert nincs törvényesség, ahol nem garantálják sem a biztonságot, sem a személyi, sem a közvagyont, ott ezeket a szörnyű bűntetteket továbbra is büntetlenül elkövetik. A pápa aláhúzta, hogy az anyagi és jogi támasz nélküli peremre szorult rétegek lesznek az áldozatai ennek az erőszaknak. A választ egy átfogó emberi fejlődés tudja megadni, kezdve egy minőségi neveléssel. A megoldás tehát nevelés és munka – összegezte javaslatát Ferenc pápa.
Forrás: Euronews/Vatican News