Visszatérőben a „hatalmas nagyfőnök” típusa, s az ilyen emberek „túszul ejtik” a vallást is
Világunkban egyre nagyobb a megosztottság - Tagle bíboros a járvány következményeiről
Populista vezetők veszélyei; növekvő megosztottság a társadalomban és a felkezetekben; egyesek „túszul ejtik” a vallást; a világjárvány még nehezebb helyzetbe hozza a szegényeket, menekülteket - Tagle bíboros gondolatai.
Március 9-én nagyböjti előadást tartott Luis Antonio Tagle bíboros, a Népek Evangelizációja Kongregációjának vezetője az írországi Szent Patrik Főiskolán (Maynooth).
Előadásában arra figyelmeztetett, hogy világunkban egyre nagyobb a megosztottság, olykor még felekezetek körében is megosztottság uralkodik, és sajnálatos módon egyesek a vallást is felhasználják a szakadékok elmélyítésére.
visszatérőben van a „hatalmas nagyfőnök” típusa, s az ilyen emberek közül egyesek „túszul ejtik” a vallást.
Az újabban hatalomra került populista vezetőkre utalva Tagle kiemelte, hogy visszatérőben van a „hatalmas nagyfőnök” típusa, s az ilyen emberek közül egyesek „túszul ejtik” a vallást. Tudják, hol vannak az elégedetlenek fájó pontjai, s messiásnak állítják be magukat. A vallást is arra használják fel, hogy követőket szerezzenek maguknak.
...akik azt állítják, hogy a népet védik, bár valójában csak egyetlen meghatározott csoport érdekeit védelmezik.
Tagle, aki a Caritas Internationalis elnöke is egyben, kiemelte, hogy „Fratelli Tutti” kezdetű enciklikájában Ferenc pápa több bekezdést is szentel a jelenségnek, azoknak a vezetőknek, akik azt állítják, hogy a népet védik, bár valójában csak egyetlen meghatározott csoport érdekeit védelmezik.
A világjárvány még nehezebb helyzetbe hozhatja a szegényeket és a menekülteket
Hangot adott annak az aggályának, hogy a világjárvány még nehezebb helyzetbe hozhatja a szegényeket és a menekülteket, s ezért a Caritas Internationalis két dokumentumot is kiadott annak szorgalmazására, hogy a déli féltekén élő emberek könnyebben hozzájussanak a Covid elleni vakcinákhoz.
„Remélem, a járvány megtanítja nekünk, hogy valóban összetartozunk egymással és a Földdel, s ami a világ egyik részén történik, annak egyetemes érvényű hatása lehet. Remélem, egyre nagyobb felelősséget fogunk tanúsítani egymás iránt.”
Bár a járvány korlátozza a hit gyakorlásának bizonyos formáit, mondta a bíboros, kreativitásra is sarkallhatja a lelkipásztorkodást, különösen a családokkal kapcsolatban. Pontosan az a mostani nehézségek egyik forrása, hogy nem működnek a lelkipásztori segítségnyújtás bevett formái, de a korlátozások párhuzamba állíthatók a hitük gyakorlásában korlátozott keresztények történelmi sorsával.
„Különösen a japán rejtett keresztények példája indított meg”, fogalmazott Tagle, akik kétszáz éven át egyházi struktúrák nélkül is megőrizték a hitüket:
Japán 19. századi újranyitásakor a francia hithirdetők elképedve tapasztalták Nagaszakiban, hogy még vannak hitüket őrző keresztények.
„A korlátozások közepette a családok, a laikusok, különösen a találékony anyák és nagyanyák adták tovább a hitet; igazán kreatívak voltak.”
A szertartások és a hitoktatás akadályoztatása lehetőséget ad a keresztény élet azon dimenzióinak kidomborítására, amelyeknek nem szenteltünk kellő figyelmet: „ilyen például a családok szerepe a hit átadásában”.
A járvány tükröt tartott elénk, amelyben megláthatjuk, melyek a gyenge pontjai keresztény nevelésünknek. „Alkalmasak-e a szülők családjuk, gyerekeik és unokáik keresztény nevelésére, közvetíteni tudják-e egymásnak a hitet és tudnak-e missziós igénnyel viszonyulni egymáshoz”, tette fel a kérdést Luis Antonio Tagle.
Forrás: Vigilia
