A két kisgyermek, egy kiskamasz és három felnőtt szomjan halt a bárkában, amelyen rajtuk kívül 26 menekült tartózkodott, köztük sokan súlyos állapotban vannak, kórházban ápolják őket. A Jezsuita Menekültszolgálat olasz Astalli Központja a közelgő olaszországi választások előtt azt kéri az ország kormányzására törekvőktől, az országos és nemzetközi intézményektől, hogy „azonnali hatállyal hozzanak létre egy olyan szolgálatot, amely megkeresi a hajótörötteket, és a segítségükre siet a Földközi-tengeren, megmenti a menekülteket, és biztonságos helyre viszi őket, ami nem lehet Líbia. Nyissanak azonnal humanitárius folyosókat a háborús és humanitárius válsággal küzdő területekről és határozzanak meg belépési kvótákat a legális, szervezett és biztonságos migráció kezelésére”. Ripamonti szerint „irreális dolog bezárkózni a saját pozícióinkba, és teljesen leállítani a menekültek érkezését. Irányítani tudjuk-e a migrációt, erőforrássá tenni társadalmaink számára: ez a mércéje annak, mennyire vagyunk képesek a közjót építeni és nagyszabású terveket szőni a jövőről”.
Az Olasz Püspöki Konferencia Migrantes Alapítványa szerint is „elkötelezett cselekvésre van szükség, nem pedig arra, hogy leállítsuk a tengeri mentési műveleteket”. Szíriai menekültek haltak meg, akiktől senki nem tagadhatja meg a nemzetközi védelmet – tették hozzá. „A Földközi-tenger újra sírrá válik, temetővé…” Az alapítvány szintén a humanitárius folyosók létesítését sürgeti, hogy legálisan érkezhessenek Európába azok, akik nemzetközi védelemre jogosultak, mert „miközben csak a szavainkat vesztegetjük, túl sok halott gyűlik fel a tenger mélyén”. Hozzátették:
„Egy demokrácia nem nyugodhat bele, hogy az alapvető emberi jogokat, mint a menedékjogot lábbal tiporják és figyelmen kívül hagyják.”
Ebben a legutóbbi tragédiában három gyermek vesztette életét (egy-, két- és 12 évesek). Néhány nappal korábban bejárta a világsajtót a négyéves szíriai Loujin fényképe, aki hasonló módon egy tíz napja a tengeren hányódó csónakban vesztette életét, édesanyja karjában. Libanonból indultak el Olaszországba, ahol új életről álmodtak. A kislány halála előtti napokban több riasztás is érkezett a csónakjukról az Alarm Phone menekülteket segítő központba, ahonnan értesítették a hatóságokat, ám a várt segítség nem érkezett meg.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Legalább tízmillió gyereket fenyeget az aszály "Afrika szarvának" országaiban, az utóbbi két hónapban 40 százalékkal ugrott meg az alultápláltságtól és ívóvízhiánytól szenvedő gyerekek száma - közölte hétfőn az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
Az UNICEF kiemelte, hogy több mint 1,7 millió gyermek szorul sürgős egészségügyi ellátásra súlyos alultápláltság miatt Kenyában, Etiópiában és Szomáliában. Szomália, Etiópia, Eritrea és Dzsibuti negyven éve nem tapasztalt aszállyal küzd.
Emberek százezrei voltak kénytelenek a már három éve tartó szárazság miatt elhagyni otthonukat, s emiatt sürgősen humanitárius segítségre szorulnak - figyelmeztetett a szervezet.
Ha most nem cselekszünk, néhány héten belül jelentősen meg fog emelkedni a gyermekek halálozási aránya
- mondta Mohamed M. Fall, az UNICEF kelet- és dél-afrikai térségért felelős igazgatója. "Az éhhalál a küszöbön áll" - tette hozzá.
Cselekednünk kell, a fiatalok életének és gyermekkorának megmentése érdekében
- mondta Fall. "A gyerekek elveszítik otthonukat, az iskolába járás lehetőségét és jogukat arra, hogy biztonságban nőhessenek fel. Megérdemelnék, hogy a világ rájuk is figyeljen" - tette hozzá.
"Afrika szarvának" országai fokozottan ki vannak téve az ukrajnai háború gazdasági hatásainak, különösen a gabonaszállítmányok akadozása miatt.
Ferenc pápa személyesen, kézzel írt levélben válaszolt James Martin atyának. Martin atya jezsuita szerzetes, a Vatikán kommunikációs tanácsadója, a híd szerepét tölti be a katolikus egyház és az LMBTQI-személyek között (nemrégiben jelent meg Hidakat építünk című könyve magyarul is).
A pápa a nemzetközi közösség szolidaritását kérte a Szomáliát és a környező térséget sújtó szárazság leküzdésére, mivel a térség lakossága életveszélyben van.
Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa felhívta a figyelmet a Szomáliát és a szomszédos országok egyes területeit érintő súlyos humanitárius válságra. Ennek a régiónak a lakossága, amely egyébként is nagyon bizonytalan körülmények között él, jelenleg életveszélyben van a szárazság miatt. A pápa annak a reményének adott hangot, hogy a nemzetközi szolidaritás hatékony választ tud adni erre a vészhelyzetre. Sajnálattal állapította meg, hogy a háború eltereli a figyelmet és másra irányítja az erőforrásokat, majd megjelölte azokat a célokat, amelyek a legnagyobb elkötelezettséget igénylik. Ezek a következők: küzdelem az éhezés ellen, egészségügy és oktatás.
Az ukrajnai háború hatásai egészen Afrika szarváig gyűrűznek. Nem elég, hogy a szomáliai gazdáknak az elmúlt évtizedek legnagyobb szárazságával kell szembenézniük, a műtrágya és üzemanyagárak is kilőttek, így a megmaradt területeket sem tudják megművelni.
Szomáliában az élelmiszer nagyobbik része kis gazdaságokból származik. Ha a farmerek tönkre mennek, az tömeges éhezéshez vezet.
,,A kút, amiből az ültetvényeinket locsoltuk kiszáradt. Mivel a vadállatok is elveszítették a legelőiket, bejárnak hozzánk és megeszik a termést. Alig marad, amit learathatnánk" - panaszkodott az egyik földműves. Salah Mohamud szerint az eszközök is nagyon megdrágultak. Új traktorra és szivattyúkra is szükségük lenne, de ezek vagy elfogytak vagy megfizethetetlenek.
Szomáliában az egyik legsúlyosabb a helyzet: több mint kétszer annyian szenvednek rendszeres éhezéstől, mint egy évvel ezelőtt. Az ukrajnai orosz háború okozta gabonahiányt súlyosbítja a korábbinál is pusztítóbb aszály.
Egy anya, Owliyo Salaad mondja, hogy 12 gyermeke közül négy meghalt ebben a szárazságban, négy pedig súlyos beteg lett, annyira legyengült az éhezéstől.
Az ENSZ szakértői egy genfi sajtótájékoztatón magyarázták, hogy Szomáliában már az ötödik egymást követő esős évszak marad el, ilyen még nem fordult elő.
Rania Dagash, a UNICEF igazgatóhelyettese arra figyelmeztet, hogy a gyermekhalál robbanásszerű növekedése várható több afrikai országban, ha a világ nem cselekszik azonnal. Csak Szomáliában majdnem 400 ezer gyermek annyira alultáplált, hogy állapotuk életveszélyes, eredményes kezelésük kérdéses.
Az alultáplált emberek számára létesített kezelőközpontok megteltek, a túlzsúfolt épületek mellett sátrakban tengődnek azok, akik ellátásra szorulnak. Csak Szomáliában havonta több százan halnak meg az éhezés miatt.
Anyolo érsek aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az élelmiszerválság kapcsán kialakult elkeseredettséget eszközként fogják használni az augusztus 9-i kenyai elnök- és parlamenti választás során. „Félő, hogy azon jelöltek, akik kihasználják mások szenvedését, ezzel a helyzettel is csak a saját politikai céljaikat akarják majd elérni” – jelentette ki a főpásztor, bírálva a leköszönő vezetőket is, akik sokkal többet tehettek volna a Kenya egyes területein pusztító tartós aszály hatásainak enyhítéséért.
A krízishelyzet az újonnan megválasztottakkal is megismétlődhet, mert – miként Philip Anyolo érsek fogalmazott – „fennáll a veszélye, hogy a leendő vezetők a korábbi tendenciát folytatva önmagukkal és jövedelmük növelésével foglalkoznak majd, a szegények és a nélkülözők jólétével mit sem törődve”.
A négy éve tartó szárazság, a koronavírus-járvány következményei és a többszöri sáskajárás pusztítása után a helyzetet tovább rontja az ukrajnai háború, ugyanis Kenyában és Afrika szarvának teljes területén élelmezési válság alakult ki a gabona- és műtrágyaszállítás megakadása miatt. Ezenkívül az üzemanyag- és energiaárak drasztikus emelkedése a humanitárius segélyek szállításának költségeit is megnövelte, miközben a globális ellátási láncok megszakadása rendkívüli módon megnehezítette a kiszáradás megakadályozásához szükséges gyógyszerek beszerzését a súlyosan alultáplált gyermekek számára.
Forrás: fides.org
Ferenc pápa cáfolja, hogy szándékában állna lemondani („Nem jutott eszembe ez a gondolat. Jelenleg nem.”), és cáfolja azt a szóbeszédet is, hogy rákos beteg lenne. Megerősíti viszont a szándékát, hogy Oroszországba és Ukrajnába utazzon, amint lehetséges, talán szeptemberben. Elmondja azt is, hogy tiszteletben tartja az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését a terhességmegszakításról, és megismétli, hogy határozottan ellenzi az abortuszt.
Az International Labour Organization (ILO), vagyis a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az ENSZ 1919-ben alapított szakosodott szervezete, melynek legfőbb célkitűzése a munkavállalók alapvető munkaügyi és szociális jogainak védelme. A szervezet minden, a munkaerőpiacon megjelenő, 12 évnél fiatalabb munkavállalót gyerekmunkásként tart számon. Az ILO a 18 éves kor alattiak heti 14 óra feletti munkavégzését gyermekmunkának minősíti, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerőpiaci és életesélyei szempontjából károsként határoz meg. A munkát vállaló kiskorúak 70 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik.
Az ILO célja idén fokozottan is felhívni a figyelmet arra, hogy a kormányzati szociális védelmi rendszerek kiépítése és működtetése nélkülözhetetlen a szegénység és a kiszolgáltatottság elleni küzdelemben, s nélkülük a gyermekmunka felszámolása és megelőzése sem lehetséges. A szociális védelem egyszerre emberi jog és hatékony politikai eszköz annak megakadályozására, hogy a családok gyermekmunkához folyamodjanak válság idején.
Az ILO 2020 eleji adatai szerint körülbelül 160 millió gyermek – 63 millió lány és 97 millió fiú – érintett a gyermekmunkában, ami azt jelenti, hogy világszerte tíz gyermekből csaknem egy biztosan kiskorú munkavállaló. Tehát gyermekek és fiatalok millióiról van szó, akiket még akkor is megfosztanak az oktatáshoz, a pihenéshez, a szabadidőhöz való joguk gyakorlásához szükséges idejüktől, ha csak a nap töredékét kénytelenek munkavégzéssel eltölteni, aminek következtében életkilátásaik fokozatosan szűkülnek.
Az idei világnap mottója „Univerzális szociális védelem a gyermekmunka felszámolásáért” volt.
Ferenc pápa vasárnap emlékezett meg a világnapról:
Ma van a gyermekmunka elleni világnap. Mindannyian kötelezzük el magunkat e csapás felszámolása mellett, hogy egyetlen gyermeket se fosszanak meg alapvető jogaitól, és ne kényszerítsenek munkára. A munkával kizsákmányolt gyermekek drámai valósága felszólítás mindannyiunk lelkiismerete számára!
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint az ukrajnai orosz invázió következményei súlyosbodnak a világra nézve, és 1,6 milliárd embert érintenek.
"A háború hatása az élelmezésbiztonságra, az energiabiztonságra és a pénzügyekre rendszerszintű, súlyos és gyorsul" - idézi az AFP ügynökség az ENSZ főtitkárát, aki bemutatta a világszervezet második jelentését a konfliktus következményeiről.
A háború "azzal fenyeget, hogy az éhezés és a nyomor soha nem látott hullámát szabadítja el, társadalmi és gazdasági káoszt hagyva maga után" - mondja Guterres.
Míg az idei válság az élelmiszer termékekhez való hozzáférés hiányáról szól, addig a jövő évi válság magának az élelemnek a hiányáról szólhat - figyelmeztet.
"Csak egyetlen módon lehet megállítani a gyülekező viharfelhőket - véget kell vetni az orosz inváziónak Ukrajnában".
Meredeken nőtt az éhezéssel küzdő emberek száma több afrikai országban. Szomáliában az egyik legsúlyosabb a helyzet: több mint kétszer annyian szenvednek rendszeres éhezéstől, mint egy évvel ezelőtt. Az ukrajnai orosz háború okozta gabonahiányt súlyosbítja a korábbinál is pusztítóbb aszály.
Egy anya, Owliyo Salaad mondja, hogy 12 gyermeke közül négy meghalt ebben a szárazságban, négy pedig súlyos beteg lett, annyira legyengült az éhezéstől.
Az ENSZ szakértői egy genfi sajtótájékoztatón magyarázták, hogy Szomáliában már az ötödik egymást követő esős évszak marad el, ilyen még nem fordult elő.
Rania Dagash, a UNICEF igazgatóhelyettese arra figyelmeztet, hogy a gyermekhalál robbanásszerű növekedése várható több afrikai országban, ha a világ nem cselekszik azonnal. Csak Szomáliában majdnem 400 ezer gyermek annyira alultáplált, hogy állapotuk életveszélyes, eredményes kezelésük kérdéses.
Az alultáplált emberek számára létesített kezelőközpontok megteltek, a túlzsúfolt épületek mellett sátrakban tengődnek azok, akik ellátásra szorulnak. Csak Szomáliában havonta több százan halnak meg az éhezés miatt.
Az Ukrajnában zajló események az európai, az afrikai és ázsiai lakosság megélhetését is veszélyztetik: azokét, akiknek ellátása a fekete-tengeri régió hatalmas, termékeny termőföldjeire támaszkodik.
Az ukrán gazdák vagy menekülnek, vagy harcolnak vagy próbálják házaikat megóvni a fosztogatóktól. A búzát és más élelmiszer-alapanyagokat világszerte szállító kikötők leálltak. A nyugati szankciók pedig Oroszország, a másik mezőgazdasági nagyhatalom gabonaexportját is felboríthatják.
"A búza nagyjából 80%-át Ukrajnából importáljuk. Libanon évente 6200-6300 tonna búzát fogyaszt. Természetesen minket is érint a válság. A háború kezdetétől fogva tárgyalunk a gazdasági miniszterrel, a miniszterelnökkel, a jegybankelnökkel, hogy találjunk egy új mechanizmust, hogy felgyorsítsuk a folyamatot, hogy alternatívákat találjunk az olyan országokból származó import helyett, mint Románia, Szerbia, Magyarország és Bulgária" - mondta Ahmed Hoteit, a libanoni búzaimportőrök szindikátusának vezetője.
Balog Márta a tegnap az alábbiakat osztotta meg közösségi oldalán:
A kongói Kabindába érkezve nagyon szomorú hír várt minket, mert elromlott a vízszivattyú, ami ellátja a kórházat és a közösségi házat. A szivattyú egy fúrt forrásból, egy völgyből nyomta fel a vizet a kórháznak és nekünk. Nappal 35 fok, éjszaka 22 fok volt.
Engem nem is annyira zavart, hanem a kórházban alakult ki tragikus helyzet, hiszen nem volt víz. Megérkeztek pár hete az alultáplált, éhező gyerekek csoportjai, és már nem tudtak nekik vizet adni arra sem, hogy a gyógyszert bevegyék, és a speciális tápokat sem tudták elkészíteni nekik víz nélkül.
A közösségi testvérek a városban a Karitásztól hozták a vizet, míg két nap múlva ott is elromlott a vízszivattyú a túlterheltség miatt, és az egész városban a két működő kút szivattyúja is elromlott. Három nappal az érkezésem után már csak 10 liter ivóvíz maradt a házban 25 embernek, és vasárnapra (négy nap múlva) 350 vendéget vártunk ebédre.
A kabindai kórház szivattyúja már több mint két hete nem működik, mert Kongóban nem találnak hozzá alkatrészt. A betegek családtagjai gyalog elmennek a városon kívüli forrásokhoz, hogy vizet hozzanak a betegeknek, és mi is kocsival hordjuk hordókban a vizet. Mária nővér, a missziónk és a kórház igazgatója mondta, hogy új szivattyút kellene szerezni, de nincs rá pénz. Ezért most új feladatot vállaltam magamra, és megígértem neki, hogy
gyűjtök pénzt egy új szivattyúra. A szivattyú közzel 3 millió forintba kerül (LOMBARDINI 11LD626-3 ).
A Nyolc Boldogság Alapítvány vállalta, hogy fogadja az adományokat, és aztán megszervezi a pénz eljuttatását Kabindába, hogy megrendelhessék a szivattyút, amit Európából kell majd elszállítani hozzájuk.
Közösségünknek van egy közhasznú alapítványa, ahol várjuk a nagylelkű adományokat. A Nyolc Boldogság Alapítvány folyószámlaszáma: 10918001-00000046-84530004. A közleménybe írják be: kabindai szivattyú.
